A digitális formátumok már régóta a mindennapi életünk részei. Az információ tárolásának és továbbításának ezt a módját eredetileg az egységesség érdekében fejlesztették ki. A szöveg- vagy számtömbök azonnal alkalmazkodnak a digitalizáláshoz, de hogyan lehet "hinni az algebra harmóniájával", azaz a képeket és hangokat egyesekre és nullákra fordítani?
Tartalom:
Hogyan digitalizáljuk az analóg információkat
Az átlagos felhasználó számára bármely analóg jel grafikus ábrázolása úgy néz ki, mint egy szinuszhullám.
A digitális ábrázoláshoz a sima görbét sajátos lépésekből álló polivonalra kell bontani. Minden vízszintes elem meghatározza a jel szintjét (fényerő, hangerő) és időtartamát.
A digitalizálás elveszíti a szinusz hullámforma simaságát. Nyilvánvaló, hogy minél gyakrabban képződnek a lépések, annál pontosabb az eredeti jel alakjának átvitele - javul a minőség.
A technológia hátránya az információ mennyiségének növekedése.
Sok professzionális hangfelvételt készítő cég már régóta keresi a kompromisszumot: hogyan lehet fenntartani az elfogadható hangminőséget anélkül, hogy a zenei töredékekből hatalmas, a háztartási használatra hozzáférhetetlen digitális információtárolók lennének.
A SONY a PHILIPS-szel közösen megtalálta a középutat, amikor bevezette a CD DA (Compact Disc Digital Audio) formátumot a világnak.
A digitalizált zene időtartama 74 perc volt. Beethoven Kilencedik szimfóniáját vették időrendben: a fejlesztők azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy a lemez egyik oldalán folyamatos hangzást biztosítsanak ebből a műből (eredetileg minden DA CD egyoldalas volt, az előlapon egy képet helyeztek el információkkal).
A digitalizálás fő paramétere a mintavételi frekvencia: a CD DA formátum 44,1 kHz: 22,05 kHz csatornánként sztereóban. Elméletileg ez elegendő volt a hallgatók túlnyomó többségének: egy normális, egyedi képességekkel nem rendelkező ember nem érzékel 20 kHz feletti frekvenciát. Anélkül, hogy belemennénk a technikai részletekbe, 16 bites felvételi formátumra volt szükség egy ilyen mintavételi sebesség eléréséhez.
A technológia kifejlesztése során az adattömörítésre összpontosítottak, hogy a lehető legtöbb zenét lehessen a CD formátumba csomagolni. Ez lehetővé tette, hogy a videoszegmensekbe hangsávot "préseljenek", és ami a legfontosabb, hogy a hangokat az interneten keresztül továbbítsák. Természetesen a hangminőség elkerülhetetlen romlása elégedetlenségi hullámot váltott ki a zenekedvelők körében, ezért párhuzamosan új digitalizálási formátumokat fejlesztettek ki, ahol az adatméret nem számított.
Ajánlások:
Az 5 legjobb vezeték nélküli Hi-Fi fejhallgató
, A 6 legjobb Hi End fejhallgató
, A 6 legjobb stúdió fejhallgató
Hi-res zene - mi az?
Eredetileg a kifejezés (és a formátum is) a hangstúdiókban született. Az eredeti eredeti eredeti digitalizálás (az úgynevezett "master") pontosan 24 biten készül. Az ilyen felvételek mintavételi frekvenciája 44,2 és 88,2 kHz, vagy akár 48 és 192 kHz között mozog. Természetesen az ilyen mennyiségű digitális információ létrehozása és lejátszása speciális hardvert igényel.
Miután a 24 bites master elkészült, az eredeti felvételt átformázták egy "olcsóbb" formátumba, hogy DA CD-re vagy egy kompaktabb mp3-ra lehessen másolni.
Az igazi zenekedvelők igényeinek kielégítésére kifejlesztettek egy formátumot, amely a nagy felbontású művészetet "tömegekhez" juttatja el: a FLAC 24-et. A Free Lossless Audio Codec (FLAC) technológia lehetővé teszi a 24 bites stúdiómesterekkel azonos minőségű digitális hangfájlok létrehozását.
Az érthetőség kedvéért hasonlítsuk össze egy analóg szinuszhullám különböző mintavételi sebességgel történő sematikus digitalizálását:
Az egyesek és nullák száma fokozatosan növekszik. Ezért az egyetlen hátránya a méret. Standard zenei kompozíció mp3 formátumban, a lehető legjobb minőségben (320 kbps), legfeljebb 5-10 MB-ot foglal a lemezen. Ugyanez a töredék 24 bites FLAC formátumban, 192 kHz-es mintavételi frekvenciával mentve 25-30 MB "súlyú".
A modern adathordozók azonban már képesek ilyen mennyiségek tárolására. A legfontosabb, hogy a legtöbb fogyasztói berendezés (beleértve a Windows, Android stb. operációs rendszereket futtató számítógépes rendszereket is) képes a nagy felbontású zenék késleltetés és minőségromlás nélküli lejátszására.
Kicsit eltekintve az Apple Inc. az önálló ALAC formátumokkal és a régebbi AIFF-fel, de lényegében ugyanarról a technológiáról van szó, csak más márkanév alatt.
Hol tároljuk és hogyan hallgassuk a nagy felbontású zenét?
Egy modern laptopon vagy asztali számítógépen a használt merevlemezek terabájt méretűek. Úgy tűnik, hogy a kapacitásnak nincs határa. De a video- és audio CD-k, DVD-k, sőt a Blu-ray felvételek is lassan a múlté, és nem szeretné letörölni az egykor rögzített zenét (vagy filmet), különösen, ha legálisan és díj ellenében töltötte le.
Van megoldás: a NAS. Ezek viszonylag kis méretű dobozok, amelyekben nagy kapacitású tárolóhely található. Az információk eléréséhez elegendő egy egyszerű hálózati kapcsolat.
Egy másik előnye: nem kell bekapcsolnia egy képernyővel és nagy teljesítményű processzorral rendelkező személyi számítógépet ahhoz, hogy meghallgassa kedvenc zeneszámát. Zenei eszközeit a tárolóhoz csatlakoztathatja, és egyszerre hozzáférhet különböző zenékhez.
Mit hallgassak?
Látott már olyan televíziót egymás mellett állni egy üzletben, amelynek fizikai felbontása eltérő, de ugyanaz a Full HD kép? A "Full HD-kompatibilis" címkével ellátott televízió valódi felbontása 1366x768 pixel. Ugyanez a kép egy valódi Full HD képernyővel (1920x1080) rendelkező televízión enyhén szólva másképp néz ki.
Ugyanez vonatkozik a nagy felbontású Hi-res zenére is. Ha a végső hangforrás (hangszórók vagy fejhallgató) nem képes ilyen minőségű jelet visszaadni, a technológia többi része használhatatlanná válik. A hang továbbra is mp3, legjobb esetben CD DA lesz.
Ezért mind a digitális-analóg átalakítónak, mind az erősítőnek és a hangszórónak alkalmasnak kell lennie a választott felvételi formátumhoz.
Nem mahagóniról és aranyozott fáról van szó. Ez egyszerűen a Hi-End analóg szabványnak megfelelő kimeneti minőségi szint.
Az ilyen berendezések bemeneteinek digitálisnak kell lenniük, hogy kiküszöböljék a torzítást a kis teljesítményű átalakítókban (a számítógépek, okostelefonok és táblagépek szabványos DAC-jaiban). Más szóval a digitális adatfolyamot egy speciális kábelen (leggyakrabban optikai szálon) keresztül az erősítő berendezés bemenetére küldik, és ott átalakítják.
Ha nem szeretne személyi számítógépet vagy mobil eszközt használni erre a célra, speciális Hi-res zenelejátszók állnak rendelkezésre.
A lényeg: A fenti technológiák mindegyike elérhető minden költségvetés számára. Egy számítógép és egy jó minőségű fejhallgató (a hangkártya technikai szintje számít!) biztosíthatja a belépő szintet. A térhatású hangzás rajongóinak ki kell fizetniük egy tisztességes hangszóróért.
Esettanulmányok:
A 10 legdrágább fejhallgató
, Az 5 legjobb DJ fejhallgató
, Az 5 legjobb hibrid fejhallgató
, 5 legjobb zenei fejhallgató
, 5 legjobb Bowers & Wilkins fejhallgató
, Az 5 legjobb Harman/Kardon fejhallgató
, 5 legjobb HTC fejhallgató
, Az equalizer megfelelő beállítása (fejhallgatóhoz)
, Hogyan kell megfelelően bemelegíteni a fejhallgatót, és ha kell
